A Python ciklusai úgy lesznek megtervezve, hogy közvetlenül az iterálható objektumok (gyűjtemények) felett iterálnak, ahelyett hogy az indexszámlálókat manipulálnák — így tiszta és olvasható kódot érhetünk el. A két ciklus típus a for és a while.
fruit [, , ]:
(fruit)
fruits = [, ]
i ((fruits)):
(fruits[i])
A Python for közvetlenül az elemeken iterál — nincs szükség manuális indexelésre. Ez tisztább és kevésbé hajlamos hibára, mint az indexalapú ciklusok.
# range — generate numbers
for i in range(5): # 0,1,2,3,4
for i in range(2, 10, 2): # 2,4,6,8 (start, stop, step)
# enumerate — when you DO need the index AND the item
for i, fruit in enumerate(fruits):
print(f"{i}: {fruit}")
# zip — iterate multiple sequences in parallel
for name, age in zip(names, ages):
print(f"{name} is {age}")
# dict iteration
for key, value in user.items():
print(key, value)
Az enumerate (index + elem) és a zip (párhuzamos iteráció) helyettesítik a nehézkes indexkezelést — használd ezeket a range(len(...)) helyett.
while condition:
do_work()
if done: break # exit the loop
if skip: continue # jump to the next iteration
for item in items:
if item == target:
break
else:
# runs ONLY if the loop completed WITHOUT a break
print("not found")
A ciklus else része akkor fut le, ha normálisan fejeződik be (nincs break) — hasznos keresési mintákhoz.
A Python iterációs modellje — közvetlenül az elemeken iterálás az indexek helyett — alapvető az olvasható, idiomatikus kód írásához.
A megfelelő eszközök ismerete (enumerate ha indexre van szükséged, zip párhuzamos iterációhoz, range számláláshoz, .items() szótárakhoz) lehetővé teszi, hogy elkerüld az olyan hibapróbálkozó range(len(...)) anti-mintát, amit gyakran írnak a más nyelvekből érkezó kezdők.
A tiszta iteráció a Pythonic kód jellemzője, és ezek a segédprogramok szinte minden programban használatosak.